A rönkhúzás is megőrzendő érték

navigáció » Köszöntjük honlapunkon! » A rönkhúzás is megőrzendő érték

  • A rábavidéki szlovének rönkhúzása az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén

    Az idei Kulturális Örökség Napjai megnyitó ünnepségének a Gödöllői Királyi Kastély Díszterme adott otthont 2015. szeptember 18-án. A rendezvény egyben az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére kerülő közösségek köszöntését is immár hagyományosan magába foglalta. Az ünnepséget L. Simon László miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára nyitotta meg, a Nemzeti Jegyzékre kerülést igazoló dokumentumokat pedig Hoppál Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára adta át az örökséghordozó közösségek képviselőinek. Örömmel mondhatjuk el ez évben is, hogy Vas megyéből a kőszegi szőlőjövések ünnepe (2013), majd a magyarszombatfai fazekasság (2014) után a rábavidéki szlovének rönkhúzása is a Nemzeti Jegyzék által elismert szellemi kulturális örökségünkké vált. 

    A rönkhúzás elterjedése történetileg a teljes magyar-osztrák-szlovén határtérségre jellemző. Olyan dramatikus népszokás, amelyet akkor gyakorolnak, ha a faluban farsang idején senki sem házasodik. A rábavidéki szlovének rönkhúzása a magyar és az osztrák rönkhúzástól abban tér el, hogy szlovén és magyar nyelven beszélnek a résztvevők. Ma is csak akkor tartják meg, ha tényleg nem házasodott senki farsang idején. A szokás ezzel nem csak a nyelv megtartását segíti, az identitás megerősítésében is fontos szerepet játszik. Célja az is, hogy házasodásra, családalapításra ösztönözze a fiatalokat. Ez a mai társadalomban még fontosabb, mint régen. A szlovéneknél pedig az asszimiliáció késleltetésének, a fennmaradás biztosításának is eszköze. 

     

    Dr. Illés Péter (Ph.D.)

    etnológus főmuzeológus, szellemi kulturális örökség megyei referens