2014. 03. 29.
MűTárgyEset az Iseumban

navigáció » Köszöntjük honlapunkon! » MűTárgyEset az Iseumban

  • MűTárgyEset

    Rejtőzködő tárgyak – rejtélyes történetek

    Állatáldozat vagy mészárszék? – a „Pick raktár” titka

    (Szarvasmarha szarvcsapok a Borostyán út mellől)

    2014. március 29. szombat, 15:00 – 18:00 IseumSavariense

     

    Aranyszarv – Leletek egy gyékényen: szarvak és aranyak

    Hódi Attila – IseumSavariense

    Hol volt? Hol nem volt?! – topográfiai kísérlet

    Bajzik Zsolt – Szombathely MJV és Balázs Péter – IseumSavariense

    Bikalógia – szarvasmarhák és kultuszok

    SosztaritsOtttó – IseumSavariense

     

    Tárgyalkotó kézműves foglalkozások, családi társasjátékok minden korosztálynak!

     

    Program belépőjegy: 500 Ft/fő (amely tartalmazza a foglakozások díját, valamint egy csésze tea/kávé elfogyasztását)

     

    Az Iseum szomszédágában álló egykori Pick gabonaraktár, vagy ahogyan sokáig ismerték - az Éva-malom - területe rengeteg régészeti rejtélyt tartogat az utókor számára. A történet még 1869-ben kezdődött, amikor is Lipp Vilmos egy szekérderékra menő, gyékényre borítottátégett gabonát, két aranypénzt, valamint birka és marhakoponyákat talált az épülő magtár hátsó melléképületeinek alapárkaiban. A lelet értelmezésére száz évvel később Tóth István tett kísérletet: az előkerült jelenségettömeges állatáldozat maradékainakvélte és abban Magna Mater-KybeléKr. u. 4. századi kultuszhelyének hagyatékát vélte felismerni. Eredményeit akkor általános kétkedés fogadta. Az Éva-malom területén 1996-ban folytatott kisebb ásatás próbált megoldást keresni azakkor még nyitva álló kérdésékre, megoldást azonban csak az Iseumújabb kutatása és egy szerencsés véletlen hozta meg. 2008 őszén az Iseum sarka és az „Éva malom” közötti szűk területről váratlanul rengeteg szarvcsapot és minő furcsaság – néhány apró aranytárgyat hozott felszínre az ásó. A kérdés adott volt: egy mészárszék félreismert maradványaival vagy tényleg az utolsó pogány kultuszhelyek egyikével van dolgunk? 

    Bajzik Zsolt kutatásai révén és Fortuna ajándékaként megkerült iratcsomó erősített meg minket abban,hogy mindaz, amiről LippVilmos és Tóth István írt egykor nem a szomszédos telken, hanem az Iseum területén volt. Az értelmezés tekintetében ma már sokkal óvatosabban kell fogalmaznunk: egy, a keresztény időszakban létező pogány kultuszhely továbbélése bár elképzelhető, de a leletek jó része inkább egy korai csont vagy szarufeldolgozó műhely hagyatéka lehetett, míg az aranyakat pedig minden bizonnyal Isis szentkerületének leletei között kell számon tartanunk. A Nagy Istenanya,Kybele tisztelete, miként az a németországi Mogontiacum (Mainz) esetében feliratokkal bizonyított – a hozzá nagyon is közel álló Isis istennő templomában történhetett.

    Sosztarits Ottó régész – Iseum Savariense