SMIDT MÚZEUM

A magyarországi üvegművesség fejlődésére már a 15. századtól meghatározó hatása volt a velencei üvegművészetnek, ennek szép példájaként látható egy 19. századi gyertyatartó. Felvidéki hutában, az egykori Rákóczi-birtokon lévő Zborón készült a 18. sz. közepén a kék kulacs. Ugyancsak a 18. században öntötték a korong alakú üvegbárcákat, melyek a gyalogos és igás robotot teljesítő jobbágyok munkáját igazolták az Aspremont grófok birtokán.
Külön csoportot alkotnak a négyzetes hasáb alakú, színes opak (átlátszatlan) zománcfestéssel díszített pálinkás butykosok, melyek főként a betelepült németek számára készültek. Díszítésük fő motívumai a szerelmespárok, életképszerű jelenetek növényi ornamentikával övezve.
A 19. században az üveg gyártása és díszítése különvált a tömeggyártás következtében. A kor egyik leghíresebb művésze, a bécsi porcelángyár festője és aranyozója, Anton Kothgasser munkája a Szent Koronát és a magyar címert ábrázoló pohár 1830-ból.
A 19. század első feléből, a színes üvegek korából ezüstpácos (sárga) és rézrubinpácos (vörös) vékony áttetsző bevonattal készült üvegek, színes borítású, réteges üvegek, gyöngyökkel, gyöngyhímzéssel díszített darabok szerepelnek a kiállításban.

A Magyarországon a reformkor időszakától felvirágzó fürdőkultúra emlékei a különböző fajtájú üvegekből, változatos díszítéssel készült fürdőpoharak. Magyar és külföldi fürdőhelyek – Carlsbad, Marienbad, Mehadia, Pöstyén, Búzás, Balatonfüred – ábrázolásait láthatjuk a gyűjtemény fürdőpoharain.