Az elfeledett szombathelyi vár és egykori urai
Előadássorozat
2018. őszi félév
A szombathelyi vár maradványainak helyszíni megtekintését és történetének felidézését követő három előadásban egy-egy Árpád-kori „várúr” életének és személyiségének felidézésére kerül sor. Amíg a „királyi vár” utolsó tulajdonosa Imre király (1196-1204) volt, addig a két első győri püspök, aki a szombathelyi „püspökvárat” bírta, a Csák nembeli Ugrin (1188-1204) és utóda II. Péter (1205-1217) volt.
Program:
2018. szeptember 12. --- Séta
2018. október 17. --- Imre király
2018. november 21. --- Csák Ugrin
2018. december 12. --- II. Péter
A séta helyszíne a Járdányi Paulovics István Romkert, az előadásoké a Smidt Múzeum.
Előadó:
dr. Kiss Gábor régész
Kezdés:
17 óra.
Az elfeledett szombathelyi vár
Sok szombathelyi nem is tudja, hogy lakóhelyén egykor vár állott, ráadásul egy olyan erődítmény, amely még a török ellen is biztonságos menedéket nyújtott. A hajdan volt erősségre ma már mindössze egy utcanév (a
Várköz), a püspöki palota
„püspökvár” elnevezése és a
Romkertben látható néhány
falmaradvány emlékeztet. Emlékét azonban mára már elmosta az idő múlása.
Maga a vár Savaria 4. században épült
helytartói palotájából fejlődött ki. Először a Nyugat-Dunántúlt elfoglaló Frank Birodalom sabariai grófjai, majd pedig a magyar királyok szombathelyi várnagyai építették tovább. Valamikor a 12. század végén királyi adományból került a
győri püspökök birtokába, akik az idő folyamán többször is korszerűsítették. Utolsó nagy átépítésére a 15. században került sor, ezt követően már csak a tűzfegyverek elleni hatékonyabb védekezés érdekében bővítették.
A vár két részből állt: a kerek alaprajzú
belső várból, benne a
palotával, amely a győri püspök itteni rezidenciája volt, és a
külső várból, amely gazdasági célokat szolgált. Ez utóbbiban voltak a különféle raktárak, istállók, ólak, pincék konyhakertek, de itt állt egyebek mellett az iskola is. Legjelentősebb épülete azonban a
Szűz Mária-vártemplom volt, körülötte a temetővel. E templomban lelt otthonra 1578-ban a
vasvári társaskáptalan testülete, amikor a török veszély miatt gazdag levéltárukkal együtt el kellett hagyniuk az eredeti megyeszékhelyt, Vasvárt.
A 18. századra a szombathelyi vár viszont már olyan rossz állapotba került, hogy az 1777-ben megalapított új
szombathelyi egyházmegye első püspöke nemsokára lebontása mellett döntött. 1791-ben köveit az új székesegyház alapjaiba építették be. A földig rombolt vár
alapfalaira csak másfél évszázaddal később, 1938-ban bukkantak rá.
Fizikailag ennyi maradt hát a sokat látott várból, amelynek történeténél már csak
birtokosainak élete és személyisége érdekesebb! Érdemes megismerkednünk velük, hiszen nagyrészt ők alakították vagy befolyásolták
városunk történetének alakulását!