„Százszorszépek” Emberábrázolás az őskori Nyugat-Magyarországon

Kiállítási koncepció, rendező és a katalógust szerkesztette: Ilon Gábor.
Három nyugat-magyarországi megye: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala régiós kiállításán mutatjuk be a plasztikus emberábrázolásokat az újkőkortól a rézkorig. A kiállításon szereplő emlékek zöme a nagy felületre kiterjedő és az utóbbi években megvalósult feltárásokon került elő.
Témánk, az emberábrázolás plasztikus emlékei, rendkívül fontos szerepet játszhattak az őskori ember mindennapjaiban és ahhoz szorosan kapcsolódó hitvilágában. A későbbi feldarabolást megkönnyítő tudatos készítésük, a darabolás szisztematikussága, előkerülésük körülményei, feltűnő sokaságuk a késő neolitikus Lengyel kultúrában, mind-mind külön tanulmány megírását követelik. Ugyanakkor művészi megformálásuk, a karcolt jelképek és festésük tovább fokozzák csodálatunkat. Az itt bemutatott idolok tükrében az is világos, hogy a késő neolitikum és a rézkor időszakában a nemek társadalmi pozíciójában valamilyen változás, átrendeződés következett be.
A kiállításon összesen 178 db műtárgy szerepel, s ebből 154 db emberábrázolás. A kiállítás egyik fő csomópontja a szombathelyi Oladi plató lelőhelye, ahonnan 95 db idoltöredék került vitrinbe. Ezek közül 65 db egyetlen objektumból (szertartáshely?) származik.