Múzeumi programok - 2023. szeptember

Múzeumi programok – 2023. szeptember
 
Szeptember 2. (szombat) 14.00
SZOMBATHELYI KÉPTÁR
Urban Animals - Finisszázs
Előadás, tárlatvezetés és workshop

• Kiknek építjük az üvegházainkat?
  Szinetár Csaba zoológus, tanár előadása
  Az állatok urbanizációjának/szinantropizációjának speciális színterei az üvegházak. Ezek spontán benépesülése szándékunktól független folyamat. Az épületek struktúrája, klímája és funkciója, valamint a befogadó környezete, mind-mind meghatározó eleme a bennük kialakuló egyedi ökoszisztémáknak. A természetes életközösségekhez sokban hasonlító mesterséges helyzetet teremtünk azokkal a növények, illetve állatok számára épített házakkal, melyek például fényviszonyaikban, klímájukban szándékosan utánoznak természetközeli állapotokat. A spontán épületkövető pókfaunát vizsgáltuk olyan több évtizede „működő” épületrendszerekben, mint a Fővárosi Állat-és Növénykert, a Vácrátóti Botanikus Kert, valamint az ELTE Fűvészkertjének üvegházai. Amellett, hogy számos esetben tapasztaljuk az épületlakó életközösségek ─ akár kontinensléptékű ─ jellemzőinek replikálódását, kiderül, hogy ezeknek az urbán-ökosziszémáknak a spontán fajszerkezetét az építmények használati mintázatai is jelentősen befolyásolják, alakítják.  
• Természetkulturális törmelékek
  Horváth Márk esztéta, filozófus tárlatvezetése
  Az antropocén, mint az ember által meghatározott geológiai korszak új természetkulturális együttélési módokat vet fel. Olyan új hibrid együttélési módok kerülnek előtérbe, amelyek átformálják a természeti létezőkről elgondolt hagyományos fogalmainkat. Városi rókák, romokat ellepő darazsak és a városokban feltűnő burjánzó növények jellemzik ezt a megváltozott viszonyrendszert. Az ember geológiai ereje és a sötét ökológia fenyegetése egy bizonytalan, mégis varázslatos természetkulturális viszonyrendszer lehetőségét rejti magában. 
• Vigyél haza egy darab természetet!
  Rovargirland workshop Söptei Eszter textilművésszel

 
Szeptember 3. (vasárnap) 11.00
SAVARIA MÚZEUM
Az ötvös
Ingyenes tárlatvezetés

 
Az ötvös című állandó kiállítás Szombathely legrégibb, ma is működő ötvös üzletének s a tulajdonos, Berger–Németh ötvösdinasztia tagjainak állít emléket. Egyúttal bemutatja azt a gazdag polgári miliőt, amelyben e család a mindennapjait élte. 2021-ben a Németh-család több generáció által megőrzött, neorokokó szalongarnitúrát és festménykollekciót ajánlott fel a Savaria Múzeum számára, amely lehetővé teszi, hogy betekinthessünk egy, az 1920-as évektől kialakított polgári lakás enteriőrjébe. Az ötvösdinasztia megalapítója, Berger Zoltán órás-ékszerész díszítette otthonát e nemes és értékes berendezéssel. Berger Zoltán az órás és ékszerész ipar űzésére 1907-ben kapott engedélyt a szombathelyi Városi Tanácstól. Üzlete kezdetben a Szombathelyi Takarékpénztár épületének sarkán – a Berzsenyi Dániel tér 1. szám alatt – működött. 1912-ben üzlete kínálatát látszerek, gramofon és gramofonlemezek árusításával bővítette. 1928-ban az Erzsébet királyné utca 13. szám alatt főüzletet nyitott. Iparát 1942-es haláláig folytatta, amikor is üzlete vezetését veje, Németh László vette át. 2013-ban polgármesteri éremmel tüntették ki az akkor 106 éves ötvös dinasztia tulajdonosát, B. Németh Lászlót. Család, hivatás, üzlet és művészet világának izgalmas ötvözete e kiállítás.

Tárlatvezető: Kelbert Krisztina történész, osztályvezető
 
 
Szeptember 9. (szombat) 14.00
SMIDT MÚZEUM
Katonatisztek és közkatonák személyes emlékei a Smidt Múzeumban
Ingyenes tárlatvezetés

A rendhagyó tárlatvezetés során az állandó kiállításban látható, az első világháborúban szolgált katonáknak és katonatiszteknek nemcsak személyes emlékeit ismerhetik meg a látogatók a szokásosnál részletesebben, de egyúttal bepillantást nyerhetnek a tárgyak tulajdonosainak életébe, sorsába is.
Tárlatvezető: dr. Tangl Balázs történész
 
 
Szeptember 9. (szombat) 16.00
J. P. I. ROMKERT
Savanyú a szőlő, babér nem terem, de fügét mutatunk. Botanikai botladozások a Romkertben
Ingyenes tárlatvezetés


Géfin Gyula feljegyzéseiből kiderül, hogy az 1938-ban megkezdett nagy ásatásnak a püspökkerti magnólia sajnos áldozatul esett. Nos, magnólia itt azóta sincs, van azonban nálunk szinte minden más, hiszen a Járdányi Paulovics István Romkert archeológiai park, azaz nemcsak a múlt épített emlékeinek a bemutatóhelye, hanem növények sokaságával is büszkélkedhet. Karinthy Frigyes publikációja óta tudjuk: már az ókori görögök is ismerték a bőrt. Reményeink szerint az arisztotelészi iskola peripatetikus metodológiáját követő botano-mitolo-historiográfiai barangolásunk során sikerül majd komoly tudományos érveket felsorakoztatni azon hipotézis mellett, hogy ókori elődeink esetleg már a fát is ismerhették.
Tárlatvezető: Simon Gábor
 
Szeptember 14. (csütörtök) 17.00
VASI SKANZEN
Élhető örökség. A Népi Építészeti Program eredményei képekben
Kiállításmegnyitó

A Teleki László Alapítvány Népi Építészeti Programja a Magyarország területén álló védett népi építészeti emlékek megóvását, részleges vagy teljes helyreállítását, azaz szakmai előkészítő dokumentációk és kutatások készítését, továbbá az épületek felújítását támogatja. Céljai közé tartozik a hagyományos, népi mesterségek és anyaghasználat, a hagyományos építő technikák újjáélesztése.
A kiállítás fotói néhol egy-egy jellemző motívumot emelnek ki, máshol madártávlatból vizsgálják a népi építészet és a műemléki értékű vidéki épített örökség helyreállítás utáni állapotát.
A szombathelyi kiállítást a szervezők a közelmúltban elhunyt építész, Gácsi József emlékének szentelik.
A kiállítás 2023. november 6-ig tekinthető meg.
 
 
Szeptember 16. (szombat) 15.00
SCHRAMMEL-GYŰJTEMÉNY
Gondolatháló. Schrammel Imre Hordalékok sorozata
Ingyenes tárlatvezetés

A Hordalékoknak, vagy gyakran Üledékeknek nevezett műtárgycsoport egy-egy alkotásán a legváltozatosabb formákat, ember-, állatalakokat, bibliai témájú jeleneteket a formák egymásra hatása, egymás torzítása, egymás mellett létezése miatt látszólag véletlenszerűen vonultat fel egy kompozícióba Schrammel Imre. Az egyes elemek külön-külön más és más műveiben önállóan is megjelennek. Az esetlegesség, véletlenszerűség mégis hordoz egyfajta logikát, mint a tudat mélyéről feltörő, látszólag egymástól független gondolatok. A tárlatvezetésen kísérletet teszünk ennek a logikai szálnak a megfejtésére, megnézzük, melyik elem, hol található meg az állandó kiállítás más művén, és azzal a Hordalékok milyen kapcsolatban lehetnek.
„Amikor az árvíz a különböző dolgokat lerakja a parton, akkor az iszapban valahogy homogén testté állnak össze. Hogy nekem ez ugyanúgy összeálljon, hogy ne legyen az egyik kiemelkedő, a másik meg nem, akkor … én azt akartam, hogy maradjon meg ez a véletlenszerű homogenitás…
Elkezdtem spekulálni, hogy ezek a véletlenszerűen odahordott mindenfélék, amiket belepett egységesen az iszap, tulajdonképpen az én gondolataim is ilyenek. Nekem fogalmam sincs, hogy egy adott pillanatban miért pont azok a gondolatok jönnek elő, miért nem a többiek, és azok hol vannak?” (Schrammel Imre)
 
Tárlatvezető: Czenki Zsuzsanna esztéta, általános igazgatóhelyettes
 
Szeptember 17. (vasárnap) 15.00
ISEUM SAVARIENSE
Alakoskodás. Anubis-ábrázolások az Iseum kiállításaiban
Ingyenes tárlatvezetés

Az „alakoskodás" kifejezést az Isis-kultusszal kapcsolatosan dr. Tóth István használta, de mint meglehetősen pejoratív kifejezés, félreérthető. Valójában a kultusz papjai a felvonulások, szertartások során különböző istenségek maszkjait viselték, vagy szobrait hordozták, lényegében az istenek alakját így megjelenítve.
Legjobb antik forrásaink egyike, Apuleius: Az aranyszamár c. művében részletes leírást kaphatunk egy körmeneten Anubist lélekvezetőként megjelenítő papról.
Alakjával az Iseumban az egyik homlokzati domborművön, és az ún. Moderatus bázison, továbbá ünnepi alkalmakra kiadott érméken, vésett gyűrűköveken is találkozhatunk. Mi is volt az Ő feladata, jelenlétének üzenete? Tovább élt a kultusza a római kor után? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a tárlatvezetésen, melynek során Anubis viselhető maszkját, attribútumait és minden ábrázolását megtekintjük.
 
Tárlatvezető: Hódi Attila
 
Szeptember 22. (péntek) 17.00
SZOMBATHELYI KÉPTÁR
Dráma a kertben 
Geszler Mária Garzuly kiállítása
Kiállításmegnyitó

Az 1966 óta Szombathelyen élő és alkotó Kossuth-díjas keramikusművésznek 2024-ben nyílik állandó kiállítása a Szombathelyi Képtárban. Az életműkiállításhoz a művész közel 50 kerámiát ajándékozott a városnak, ezekből láthat válogatást a közönség a most megnyíló időszaki tárlaton.
 
A kiállítás 2024. május 19-ig tekinthető meg.
 
Szeptember 24. (vasárnap) 15.00
VASI SKANZEN
Természeti gazdálkodás
Ingyenes tárlatvezetés

A tárlatvezetés középpontjában ezúttal a gyűjtögetés, a népi vadfogás, a népi halászat és a népi méhészet áll. Minderről az új állandó kiállításban, Bárdosi János néprajzkutató tevékenységének megismerése közben, valamint a parasztporták tárgyi emlékeit megtekintve esik szó.
 
Tárlatvezető: dr. Illés Péter főmuzeológus
 
Szeptember 28. (csütörtök) 17.00
SZOMBATHELYI KÉPTÁR
ANYAGOK – FORMÁK – ÉKSZEREK
Kiállításmegnyitó
A kiállítás a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége felhívására beadott pályamunkákból válogat. Olyan ékszereket, ékszer-kollekciókat, ékszer-objekteket láthat a közönség, amelyek hagyományos vagy formabontó megoldásokkal, anyagokkal készültek.
A kiállítás 2023. október 29-ig tekinthető meg.
 
 
Szeptember 30. (szombat) 18.00-23.00
SMIDT MÚZEUM
Kutatók éjszakája
MÁMOR 16+
 

Részletes program később!
 
 
 
ARS SACRA FESZTIVÁL PROGRAMJAI
 
Szeptember 16-24.
SZOMBATHELYI KÉPTÁR
Válogatás Szántó Piroska szakrális indíttatású műveiből
Kamarakiállítás

Szántó Piroska (1913-1998) művészetére a mezők és dűlők mentén, a falu- és útszéleken álló korpuszok, Krisztus-ábrázolások inspiráló erővel hatottak és évtizedeken át forrásként szolgáltak az alkotáshoz. „…gomolygott bennem a sokféle felfogása a Nagy Témának, szenvedélyesen kerestem a magamét…És azután, egy szigligeti szőlőgarád mellől rámnézett a helybeli kovács keskeny szemével egy zömök testű, kurtalábú, nyerskőből nyersen megmunkált magyar Krisztus. Hát itt van! Ő az, aki minden más műnél közelebbről szól hozzám…”
A tárlaton a Szombathelyi Képtár gyűjteményéből válogatott alkotások láthatók. 
 
Szeptember 17. (vasárnap) 14.00
VELEM
Séta a velemi Szent Vid-hegyen

Ismerjük meg az egykor a Szent Vid (Szent Vitus) ókeresztény vértanú tiszteletére szentelt templomot, amelynek mára csak az alapjai maradtak.  
A 9. század folyamán, a pannoniai frank uralom idején a Rábától nyugatra eső területen az uralkodó, miként a birodalom más területein is, földbirtokokat adományozott híveinek. A mai Velem község felett magasodó Szentviden, akkori nevén Witinesbergen, szintén egy udvarház állt. Ennek épületei közül azonban mindössze a hegyormon álló, Szent Vid (Szent Vitus) ókeresztény vértanú tiszteletére szentelt templomot, illetve annak alapjait ismerjük. A maradványokból azonban egy faragott tagozatokkal és kifestéssel díszített építményre következtethetünk. Maga a templom az ősi Borostyánkő út mentén messzire hirdette, hogy a kereszténység visszahódította Szent Márton egykori szülőföldjét.
Találkozó: 10 órakor a Szent-Vid-kápolnánál


Szeptember 19. (kedd) 16.30
SMIDT MÚZEUM
A Szent Jobb országjárása 1938-1942
Könyvbemutató

1938-ban a Szent István-év keretében szervezték meg a Szent Jobb országjárását. A korabeli programokról nemcsak feljegyzések, brosúrák, az országos és helyi sajtó beszámolói adnak hírt, hanem nagyszámú fénykép is. A hivatalos fotóriporterek mellett helyi fényképezők – köztük a szombathelyi Bilik Sándor és Knebel Riza – készültek rá, hogy az eseményeket megörökítsék. Képeik a második világháború után évtizedekre feledésbe merültek, egy részük valószínűleg el is veszett. A kötet a ma még fellelhető felvételek közül nyújt válogatást, felidézve ennek a különleges eseménysorozatnak a hangulatát.
 
 
Szeptember 23. (szombat) 15.00
J. P. I. ROMKERT
Nagy Károly Sabariában
Séta az egykori helytartói palota területén

791 októberében az avarok ellen vezetett hadjárata alkalmával Nagy Károly
frank király serege egy részével ellátogatott Sabariába, a mai Szombathely
elődjébe. Jövetelének célja zarándoklat lehetett: felkeresni birodalma és
családja védőszentjének, toursi Szent Márton püspöknek a szülővárosát és
fellelni a személyéhez kötődő még meglevő emlékeket. E célból bizonyára
alaposan bejárták a hajdani római colonia területét. Mi mindent láthatott a
majdani császár és tudós főpapokból álló kísérete a mai Járdányi Paulovics
István Romkert helyén, az egykori helytartói palota területén? Hogyan
képzelte el a hely jövőjét? Mi szerepelt tervei között?
A sétát vezeti: dr. Kiss Gábor régész
 
 
 
 
A programváltoztatás jogát fenntartjuk!