SAVARIA - Megyei Hatókörű Városi Múzeum

SAVARIA - Megyei Hatókörű Városi Múzeum

A Kőtár átadása - 2022. június 29.

A Savaria Múzeum számára kiemelt fontossággal bírt a Lapidarium 1982-ben létrehozott állandó kiállításának korszerűsítése, megújítása, mivel a több mint negyedszázada kialakított környezet elöregedett, a bemutatás módja iránti igény megváltozott. Ezért nyújtottunk be pályázatot a kiállítás teljeskörű megújítására a Kubinyi Ágoston Program keretében. A két ütemben, 2019-ben és 2020-ban elnyert, összesen több mint 20 millió forint egyelőre a megfelelő környezet kialakítására volt elég. A továbbiakban a kiállítás – 21. századi igényeknek megfelelő - szakmai megújítása, látványos átalakítása is a céljaink között szerepel.
 
Kubinyi Ágoston Program muzeális intézmények szakmai támogatása
2019/ 2 millió Ft EMMI + városi önrész: 222.000 Ft
Megvalósult:
  • a kiállítás riasztórendszerének és tűzriasztó rendszerének tervezése
  • belsőépítészeti tervezés
  • a teremvilágítási rendszer tervezése
 
2020/ 17.365.000 Ft EMMI + városi önrész: 1.929.000 Ft
Megvalósult:
  • vizes falak – szárító vakolat
  • festés
  • új világítás
  • szellőző eltakarása – esztétikusabb
  • kövek megtisztítása
  • nyers téglatalapzatok megújítása
  • új bevezető szöveg, új tárgyfeliratok
Meghívó plakát
 
 
A Kőtár történetéről:
 
A Savaria Múzeum kőtárának története hosszú múltra tekint vissza. A Szombathelyen megforduló utazók már a 16. századtól említik a város különböző pontjain látható monumentális római kori kőemlékeket. 1777-ben Mária Terézia létrehozta a szombathelyi egyházmegyét, amelynek első püspöke Felsőszopori Szily János lett. A művészetek és a történelmi emlékek iránt fogékony Szily János a püspöki palota Sala Terrenájában helyezte el a római kori Savaria emlékeit.1908-ban, amikor megnyílt Szombathely új múzeuma, a régészeti gyűjtemény a kőemlékekkel együtt átköltözött ide, a Savaria Múzeumba. 1939-ben a Múzeum felújítása és kiállításainak átrendezésekor Paulovics István alakította ki a kőtárat az épület alagsorában. Típusok szerint (sírkövek, oltárok, építészeti emlékek) csoportosította a kőemlékeket és biztosította körüljárhatóságukat.
 
A kiállításról:
 
A város történetének beszédes bizonyítékai a múzeum kőtárában kiállított római kőfaragványok és feliratok. Többször olvashatjuk rajtuk városunk nevét vagy provinciánk elnevezését. Hírt adnak a város, a tartomány gazdasági, társadalmi, vallási és kulturális életéről. Tudósítanak a polgárok életstílusáról, ízléséről, fényt derítenek a családi kapcsolatokra. Származásról, hovatartozásról, a közigazgatásban betöltött társadalmi állásokról nyújtanak felvilágosítást. Történelmi eseményeket rögzítenek, bepillantást engednek a birodalmi művészet provinciális lecsapódására. A helyi ízlés, a művészeti formakincs itteni alakulásáról és fejlődéséről tanúskodnak. Beszélnek a város jelentős épületeiről, szobrairól, a római kőfaragókról, művészekről és megrendelőikről egyaránt.
1. A temetők emlékei
  •  A legtöbb savariai kőemlék temetőkből került elő. A kiállításban a városalapítás korából származó kőemlékek, sírsztélék láthatók, amelyek az első telepesek kilétére derítenek fényt.
  • A síremlékekkel párhuzamosan a római kor legjellemzőbb sírtípusai tekinthetők meg: egy kőossuariumban elhelyezett üvegurna, egy gazdag melléklettel ellátott téglaládasír, egy fémládasír, egy díszített szarkofág, és egy földsír.
  • Kiállításunk egyetlen szarkofágja Szombathelyen, a Szent Márton temető melletti vasúti aluljáró építésénél került felszínre.
  • Savaria ókereszténységének szép számú emlékét is megszemlélhetjük kőtárunkban. Savaria legkésőbbi temetője - ahonnan pl. Krisztus-monogrammal ellátott sírfeliratok is származnak - a korábbi Szentmárton falu (ma Szombathelyhez tartozik) területén helyezkedett el. A keresztény hitűek Savaria keleti temetőjében temették el halottaikat, köztük Launio és Secundus vándorfestőket, az ártatlan tejtestvéreket, és Nammius Quintust, a temető őrét is.
  • A kőtár legszebb kőemléke a város korai, északi temetőjében megtalált sírkő. Többalakos kompozíciója a trójai mondakörből vett jelenetet örökít meg: Szép Helena és Paris találkozását ábrázolja.
 2. Építészeti emlékek
  • Épülettagozatok, hatalmas párkányok, oszlopok, oszlopfők, márvány szoborbázisok
 3. Vallási emlékek
  • A kőtár kiemelkedő emléke a capitoliumi triász szoborcsoport. Torzóik közül középen Jupiter egy tömbből faragott törzsét látjuk. Bal oldalán Juno torzója ül. Jupiter jobbján Minerva, a szűz istennő foglal helyet. Mindhárom szobor fülkében elhelyezett trónuson ült Savaria capitoliumi templomában.
  • egy monumentális capitoliumi templom maradványai
  • fogadalmi oltárok